Ötödik

Sziasztok! Meghoztam az ötödik részt... Jó olvasást.. XOXO Lizy <3

~Alisha Cross szemszöge~

Miután megcsináltattuk a tetkónkat hazamentünk. Annyira fáradt voltam már, hogy arra se maradt energiám, hogy átöltözzek. Ruhástól bedőltem az ágyba. Bár majdnem elaludtam, mikor elkezdett csipogni a telefonom. A csipogás csak pár másodpercig tartott, de teljesen kiverte az álmosságot a szememből. Elővettem a zsebemből a telefont, láttam, hogy twitteren kaptam értesítést, majd beléptem az említett helyre. Majdnem szívrohamot kaptam, mikor megláttam ki kezdett el követni. Gondolkodás nélkül követtem vissza.

 Annyira izgatott lettem, hisz még egy híresség sem követett be. Megnéztem, eddig miket írt ki. Csak úgy faltam a sorokat, néha hangosan felnevettem, néha könnyeimet törölgettem, mikor felugrott egy üzenet.

@Real Liam Payne: Szia :)
@Aliiiisha Crossy: Szia :)
@Real Liam Payne: Tudom, hogy furcsának tartod, miért is írtam neked. Csak láttalak Cordeliával múltkor, és mivel őt már megismertem, gondoltam téged is megismerhetnélek! :) De ha nem szeretnél megismerni, azt is megértem, hisz egy ismeretlen vagyok, aki hirtelen a semmiből rád írt.
@Aliiiisha Crossy: Nagyon örülnék neki, ha megismerhetnélek! Csak nagyon csodálkoztam, hogy a One Direction sztárja miért is írt egy olyan átlagos lánynak, mint nekem.
@Ream Liam Payne: Eljönnél velem holnap vacsorázni? Persze csak, ha ráérsz.
@Aliiiisha Crossy: Persze, ráérek :)
@Real Liam Payne: Rendben. Akkor mondjuk olyan 6 óra felé érted mehetek?
@Aliiiisha Crossy: Oké, elküldöm a címemet :)
@Real Liam Payne: Rendbe, akkor 6-kor. Jóéjt szia :)
@Aliiiisha Crossy: Jóéjt, szia :)

Örömömben táncolni tudtam volna. Kicsit meglepődtem, hogy miért pont engem hívott el, de talán holnap úgy is kiderül. Már annyira izgatott vagyok....!!!! Még egy kicsit nézelődtem twitteren meg facebookon, aztán már tényleg lefeküdtem aludni.

~Cordelia Ross szemszöge~ 

 

Mindenki odajött és bemutatkozott. Nagyon kedvesek voltak velem, el lehetett velük beszélgetni, nem voltak beképzeltek, csak mert ők a híres One Direction. Paul hamar visszajött és folytattuk a munkát. Kiválasztottuk legjobban sikerült képet a tegnapi fotózásról, majd én visszamentem az irodába. Elkészítettem a kért szerződést, majd főnököm asztalára helyeztem. Elrendeztem még a papírokat, és már kész is voltam. Ránézve az órára pont dél volt. Alisha még órán volt, így nem akartam hazamenni, hisz úgy is egyedül lettem volna. Így elkezdtem egy új dalt. Elővettem a dalszöveges füzetem és elkezdtem írni. A sorok csak úgy jöttek maguktól. Annyira belefeledkeztem az írásba, hogy azt sem vettem észre, hogy valaki bejött.
- Egy új dal?- kérdezte.
Erre felkaptam a fejem és Zayn állt mellettem.
- Igen- becsuktam a füzetet és elraktam.
Vagyis csak akartam, de nem sikerült, mert Zayn kivette a kezemből. Elkezdte lapozgatni, és komoly arcot vágott. Érzelmet nem tudtam leolvasni róla.
- Ezek nagyon jók. Miért nem mutatod meg Paulnak?- kérdezte és visszaadta.
- Nem, nem jók. Csak úgy írom őket, nem azért, hogy kiadják őket.
- Egy próbát megérne, nem?
- Egyszer már elbuktam, nem akarom megint ugyan azt érezni, mint akkor- hajtottam le fejem, mikor az emlékek kezdtek visszajönni a fejembe.
- Mi történt?- kérdezte és leült velem szembe egy székbe.
- Nem szeretnék róla beszélni- álltam fel és felkapva táskámat elindultam kifelé.
- Viszlát- köszöntem Paulnak, akivel az ajtóban futottam össze.
- Viszlát- köszönt mosolyogva és kiengedett.
A portásnak gyorsan felmutattam a belépőmet, és már mentem is az autómhoz. Táskámat bedobtam az anyós ülésre, és gyújtást adtam a kocsira. Vagyis szerettem volna csak adni, de nem indult. Újra próbálkoztam, de most sem sikerült. Kipattantam és felnyitottam a motorháztetőt. Nézegettem, hátha meglátok valami olyat, ami nem áll jól, vagy valami ilyesmi, de mivel nem igazán értek hozzá, nem találtam meg a hibát.
- Óó, hogy baszná meg- csaptam le a háztetőt- és még ez is- néztem fel az égre, ahol már a fekete felhők felvették a nap helyét, és kicsi vízcseppek kezdtek esni. Esernyő után kezdtem el keresgélni a kocsiban meg a táskámban, de úgy látszik múltkor nem raktam vissza.
- Akkor induljunk gyalog- kaptam le a magassarkúm és elindultam a helyes irányba.
Csak pár perce gyalogolhattam, mikor megállt mellettem egy fekete Range Rover.
- Gyere, szállj be- állt meg mellettem Harry.
Felmértem a helyzetet. Most beszállok mellé hazavisz és egész úton azt a gödröcskés mosolyát nézhetem, vagy gyalogolok haza és szarrá ázok. Inkább az elsőt választottam. Még az is jobb, mint hogy megfázás.
- Köszi- szálltam be mellé, és kezeimet összedörzsöltem.
- Hogy hogy gyalog vagy ilyen időben?
- Kocsival voltam, és nem akart elindulni. És reggel még jó idő volt.
- Majd szólok Paulnak, hogy nézesse meg.
- Köszi- mosolyogtam rá.
Rám nézett és megvillantotta 1000 wattos mosolyát.

Éreztem, hogy arcom megint kezdi felvenni a vörös színt. Ezen még inkább elkezdett vigyorogni.
- Merre menjek?- lassított le egy kereszteződésnél.
- Jobbra- mutattam a helyes irányba.
- oké.
Elnavigáltam hazáig, majd a házunk előtt megállt.
- Köszi, hogy elhoztál- mosolyogtam köszönetképpen rá- szia- köszöntem el, és szálltam volna ki, mikor megfogta a csuklóm így maradásra bírva.
- Mit csinálsz délután?-kérdezte.
- Miért?
- Gondoltam átjöhetnél hozzánk. A srácok is ott lesznek.
- Oké. Ha gondolod megvárhatsz, csak átöltözök.
- Jó- szállt ki ő is a kocsiból, majd az ajtó felé kezdtünk el rohanni.
Gyorsan előkotortam a kulcsom, majd belehelyezve a zárba tártam ki az ajtót.
- Gyere be. Érezd otthon magad, 2 perc és jövök- hagytam magára fürtöskét a házban.
Felrohantam a szobába, és kezdtem valami elviselhető ruha után keresgélni. Végül emellett a szett mellett döntöttem.

Gyorsan felkapkodtam magamra, majd belenézve a tükörbe elszörnyedtem. Hajamról a rózsaszín festék csöpögött a padlóra, a festék az arcomon el volt folyva. Feláldoztam Alisha egy ronda törölközőjét, és megtöröltem a hajam. A festéket az arcomról lemostam, és másikat kentem rá. Mikor késznek nyilvánítottam magam, lementem Harryhez. Akit a konyha padlóján feküdve találtam meg, amint a kutyákkal játszott. Az egyik kutya a hátán feküdt a másik meg a kezében volt. A rádió be volt kapcsolva és egy nagyon ismerős dal szólt:

Ahogy egyre közelebb mentem hallottam, ahogy Harry együtt énekel a rádióval. Mikor a dalnak vége lett, tapsolva közelebb mentem, mire felkapta a fejét.
- Szép volt- dicsértem meg.
- Ohh, igazán köszönöm- mosolyodott el.
- Mehetünk?- rakta le a kutyákat és felállt.
- Igen.
Együtt megindultunk kifelé, mikor hirtelen megállt:
- Neked nem rózsaszín volt a hajad?
- De, csak a víz kimosta- rántottam meg a vállam.
- Ohh, értem. A pink is jól állt, de így jobb- igazította meg a hajam, majd kikerülve elindult az ajtó felé.
Nem értettem előző cselekedetét, de nem akadtam fenn a dolgon, hanem követtem. Beszálltunk az autóba, és elindultunk. Negyed óránál többet nem autózhattunk, mikor megálltunk egy hatalmas hát előtt. Sőt, inkább villa volt, mint ház.
- Itt laktok?- kérdeztem azért meg, hátha rossz helyre jöttünk.
- Igen, miért?
- Uhh, mekkora- szálltam ki nyitott szájjal.
Bementünk a házba, és egy hatalmas nappaliba érkeztünk. A zene üvöltött, dübörgés és kiáltozás hallatszott, mire felhúztam a szemöldököm. Levettem a cipőm, majd a többi mellé raktam. Harry is így cselekedett.
- Gyere- fogta meg derekam és beljebb húzott.
- Srácok, megjöttünk!- ordította el magát, így nem történt semmi.
- Szerintem a konyhában vannak- indultunk meg egy félig nyitott ajtó felé.
A konyhába érve a legviccesebb látvány fogadott. Louis fakanállal kergette Niallt, akinél egy csirkecomb volt. Zayn kávét kortyolgatott egy széken ülve, ami az asztal tetején volt. Liam pedig épp a gáztűzhely mellett állt és kevergetett valamit.
- Sziasztok- mondtuk egyszerre Harryvel.
Erre mindenki ránk kapta a tekintetét, még a két kergetőző fiú is. Összenéztünk Harryvel, mire mindkettőnkből kitört a nevetés. Egy szívből jövő nevetés. Mikor abbahagytuk, ismét egymásra néztünk, majd újra elkezdtünk nevetni. 5 perc kellett, mire abba tudtuk hagyni.
- Fuhh- húztam ki magam, mert már fájt az oldalam.
- Szia, hát te?- jött oda először Liam, és megölelt ( ? )
- Hazavittem, mert lerobban a kocsija azt áthívtam beszélgetni meg ilyesmi- szólalt meg helyettem Harry.
- Szia- ölelt meg Niall és Louis is.
- Szia- jött végül oda Zayn is és megölelt.
- Sajnálom, hogy elrohantam- súgtam neki, miközben megölelt.
Erre csak rám mosolygott.
- Míg ti kitakarítotok addig mi leülünk a nappaliba- mondta Harry és visszamentünk a nappaliba.
Körbenéztem, míg Harry leült. Egy hatalmas tv volt a nappali oldalának közepén. Mellette a polcon rengeteg díjak, lemezek. A tv alatt pedig egy PlayStation4, mellette rengetegféle játék. Egy valamin megakadt a szemem.
- Fifa 2015?- mutattam felé a kedvenc focijátékomat.

- Aha, miért?- nézett rám furcsán.
- Hisz még ki sem jött- kezdtem kiakadni, hisz imádok Fifázni.
- Első kiadás....- kezdte el, de félbeszakítottam.
- Inkább nem akarom tudni, hogyan szereztétek meg.
- Okééé. Játszunk?- kérdezte elmosolyodva.
- Aha- dobtam felé az egyik konzolt, majd megfogva a másikat beültem mellé a kanapéra.
- Véged van- jelentette ki.
- Tényleg?
- Igen. Profi vagyok, de ha akarod engedhetek is egy kicsit- kacsintott rám.
- Kösz, nem kell. Le foglak verni- kacsintottam én is rá.
- Majd meglátjuk szívi- és elindította a játékot.
10 perc múlva már a fiúk is nézték, hogy alázzuk egymást.
- Nem gondoltam volna, hogy akad olyan, aki leveri Harryt.
- Senki nem fog leverni. Főleg nem egy lány- kiáltott fel az említett fiú.
- Harry add fel. Nincs esélyed- mondtam neki teli önbizalommal.
- Azt csak szeretnéd- és folytattuk tovább.

Egész délután játszottunk. Liam 6 előtt elment, a többiek meg körmüket rágva izgultak a végeredmény miatt. A vége.......

 

Vajon ki nyeri meg? És mit kap a győztes? Csak akkor tudhatod meg, ha elolvasod a következő részt is! :) XOXO Lizy <3