- Rá gondoltál?- mutatott mögém.
- Mi?- néztem hátra.
Ekkor észrevettem egy nagyon ismerős barna hajkoronát. Zöld szemei, mint mindig most is csillogtak.
Az egész One Direction itt volt.
- Igen, rá- fordultam vissza barátnőmhöz.
- Hmm, tényleg egy Adonisz- nevetett fel.
- Halkabban, még meghallja- ütöttem karon nevető barátnőmet.
- Most mi van? Ha egyszer tényleg igaz- hagyta abba nagy nehezen a nevetést.
Újra nekiláttunk az evésnek, közben pedig beszámolt a mai napjáról. Mesélt az óráiról, a pasikról, mindenről. Miután kipletyiztük magunkat és az evést is abbahagytuk, elindultunk az ajtó felé. Elhaladtunk göndörkéék asztala mellett, mikor egy megjegyzést meghallottam:
- Adonisz? Ezt még nem mondta nekem senki- ekkor rám nézett és kacsintott.
Úgy tettem, mintha nem is hallottam volna a "beszólását", fejemet lehajtottam és meg sem álltam az autóig. Mikor mind a ketten beszálltunk és bekötöttük magunkat gyújtást adtam a kocsira és hátra tolattam, hogy el tudjunk indulni.
- Adonisz? Ezt még nem mondta nekem senki- szólalt meg elmélyített hanggal Alisha.
- Haha, milyen vicces- kezdtem el durcizni, miközben éreztem, hogy arcom kezdi felvenni a vörös árnyalatot.
Az út nem volt hosszú hazáig, ezért hamar rákanyarodtam a felhajtóra és bejártam. Kiszálltunk a garázsban és bementünk a házba. Al egyből bevetődött a kanapéra és bekapcsolta a tv-t. Én felmentem a szobámba és valami kényelmesebb ruhát vettem fel.
Lemostam a sminkemet, majd lófarokba kötöttem a hajam és leballagtam édes barátosném mellé. Kikaptam a távirányítót a kezéből és elkapcsoltam az Animal Planet-ről. Keresgéltem a csatornák között és megakadtam a Music Channelen. Épp a kedvenc videó klippem ment.
A dal már a felénél járhatott mikor felugrott mellém a kanapéra Harold. Ölembe kaptam és miközben simogattam halkan dúdoltam a tv-ből a dalt. Már sok videó klipp ment le, mikor Harold elkezdett nyüszíteni, így felkapva őt kimentem a konyhába. Elővettem a kedvenc tésztáját a szekrényből, megmelegítettem majd öntöttem rá neki tejet, mert így szereti és beleöntöttem az edénykéjébe.
Már nagyon sokat nőtt, mióta hozzám került. Igazi nagyfiú lett már. Mosollyal az arcomon néztem ahogy eszik. Néha felnézett rám, de nem nagyon foglalkozott azzal, hogy én is itt vagyok, folytatta az evést tovább. Magára hagytam, had egyen csak, a fogasról felkaptam magamra egy pulcsit és kimentem a teraszra és leültem a kedvenc helyemre. Az az a terasz sarkában levő napozószékre. Még csak 3 óra volt, de kezdett egyre sötétebb lenni a felhők miatt. Igaz, ősz van, de azért nem árt, ha van az embernél kabát, mert nem mindig van jó idő. Összehúztam magamon a pulcsim, és néztem, ahogy a felhők egymást kergetik az égen. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de csak azt vettem észre, hogy valamelyik kutya kaparja az ajtót. Felálltam és kiengedtem, had futkosson az udvarban. Résre nyitva hagytam az ajtót és visszamentem a nappaliba.
- Valamit kéne csinálnunk- mondta Al.
- Kéne, de mit?
- El kéne már mennem fodrászhoz, meg tetkót is akarok csináltatni- kezdte el sorolni.
- Akkor először menjünk fodrászhoz, aztán benézünk Bobbyhoz (tetováló).
- Oksam, akkor felmegyek átöltözni- állt fel és felsétált a szobájába.
Lekapcsoltam a tv-t majd én is elindultam felfelé. Már majdnem beértem a szobámba, mikor átestem valamin. Vagy inkább valakin. Rocky, Alisha kutyája feküdt az ajtóm előtt. Nem figyeltem ezért átestem rajta.
- Ohh, bocsi Rockyka- simogattam meg fejét még mindig a földön feküdve.
Felálltam és megsimogattam fájó hátsómat.
- Te kutya- "szidtam" meg Rocky- t, és bementem átöltözni.
Kerestem valami elfogadható göncöt, majd felkapkodtam és megcsináltam a hajam így már készen is voltam.
Mielőtt kiléptem volna szobámból körülnéztem, hátha van e kutya a közelben és mikor láttam, hogy tiszta a terep kiléptem majd elindultam lefelé. Mire leértem Alisha is lenn volt. Felkaptam a táskám, majd Alishával együtt elindultunk kifelé.
Bepattantunk Joshba ( a kocsimba, igen így neveztem el ) és elindultunk a kedvenc fodrászunkhoz, Suzihoz. Suzi a 30-as évei végén jár. Már vagy 3 éve csak hozzá járunk.
Miután megláttam a szokásos parkolót, leparkoltam, kiszálltunk és bementünk. Ebben a fodrászatban úgymond mi már visszajáró vendégek vagyunk.
Alisha csak egy kicsit vágatott haja végéből, de én úgy gondoltam, hogy kipróbálok valami újat, így rövidre vágattam eddig hátközépig érő szőke hajamat és rózsaszín kimosható festékkel befestettem. Miután itt végeztünk elindultunk Bobbyhoz. Nem volt messze, kb. 5 percnyire csak. Mikor beléptünk mindenki, aki benn tartózkodott kicsit furcsán nézett ránk, hisz nem sokszor fordultunk eddig itt meg. Odamentünk a recepcióshoz, aki adott sorszámot. 10 perc múlva már mehettünk is be Bobbyhoz.
- Sziasztok- köszöntött minket- mit szeretnétek tetováltatni?
- Szia, én egy végtelen jeles love feliratot- mondta Alisha.
- Én pedig 6 madarat a kezemre- mondtam.
- Rendben. Ki lesz a bátor, akivel kezdjük?- kérdezte és szemeit rajtunk legeltette.
- Én- mondtam gyorsan, mielőtt elkezdtem volt bepánikolni és megfutamodtam volna.
- Oké, akkor ülj le a székbe és mutasd meg hova szeretnéd- mondta.
Helyet foglaltam és próbáltam úgy beszélni, hogy hangom ne remegjen meg.
- Első lesz?- kérdezte, mikor végzett a felrajzolással.
- Igen.
- Nyugi, nem fog fájni, csak olyan, mintha egy szúnyogcsípés lenne- bíztatott.
- Rendben.
- Kezdhetjük?- mosolygott rám.
- Igen.
Olyan negyed óra alatt kész is lettünk. Bekente és bekötötte. Elmondta, hogy mit kell vele csinálnom. Utána megcsinálta Alishának is. Vele is hamar végzett, majd kifizettük és mehettünk is. Elbúcsúztunk Bobbytól, és elindultunk. Olyan 7 óra felé értünk haza. Adtam a kutyáknak friss vizet és elindultam lezuhanyozni. Utána felkaptam a pizsim és bedőltem az ágyba. Elővettem a telefonomat és felléptem twitterre. Érkezett pár megjelölés, pár üzenet, és 1 követés, de ezen kívül semmi érdekes. Megnéztem ki követett be. A szám is tátva maradt. Hogy talált vajon meg? Ezt csak úgy tudhatom meg, ha visszakövetem.
Miután már nem találtam semmi izgalmasat, így kikapcsoltam a telefonomat, majd az ébresztőmet felhúztam és leraktam az éjjeli szekrényemre.
~Másnap~
Selena Gomez- Good for you dalára ébredtem.
A hűtőn találtam egy cetlit Ali-tól, hogy már elment, és este ne várjam, mert randija van. Adtam a kutyusoknak enni, meg inni, és nekiláttam én is reggelizni. Csak müzlit ettem, mert nem igazán voltam most éhes. Miután az utolsó falatokat is kikanalaztam a tálkámból, beleraktam a mosogatóba, majd felkaptam a cuccaimat, és elindultam dolgozni.
Leparkoltam a stúdió előtt, lezártam a kocsit és elindultam befelé.
A nap melegen sütött, ezzel mosolyt csalva az arcomra. Már nagyon hiányzott a napsütés és a meleg. Belépőkártyámat felmutattam a portásnak, és felmentem az irodába. Út közben sok ember megbámult, amit nem igazán értettem. Bementem az irodámba, majd beültem a kedvenc gurulós székembe, és elkezdtem pakolászni az asztalon.
- Jó.....reggelt. Cordelia?- lépett be csodálkozva főnököm.
- Jó reggelt. Igen?- mosolyogtam rá.
- Annyira más lett így. De nagyon jól áll- dicsérte meg új külsőm.
- Köszönöm.
- Ma szükségem lesz önre az egyik stúdió szobában. A dolga nem lesz nehéz. Egy-két iratot el kellene intéznie, majd megírni egy szerződést. Utána segítenie kellene kiválasztani egy képet, szerintem ennyi- sorolta.
- Rendben- mondtam kedvesen és követtem a kijelölt stúdió felé.
Mikor beléptünk az ajtón alig akartam hinni a szememnek.
~Harry Styles szemszöge~
Ma szerencsére nem kell sok mindent csinálnunk, de be kell mennünk a stúdióba így is. A srácokkal a megbeszélt idő előtt már beértünk, így Paulra kellett csak várni. Így elkezdtünk addig is beszélgetni, hogy teljen az idő. Mikor legközelebb nyílt az ajtó, Paul lépett be nyomában egy pink hajú lánnyal. Először nem ismertem fel. De aztán ahogy elmosolyodott rájöttem ki is ő valójában. Cordelia! Azóta csak rá tudok gondolni, amióta először megláttam Paul mellett.
-Sziasztok! Bemutatom nektek Cordelia Ross- t- kezdte Paul- Cordelia ők itt a One Direction.
- Heloo- köszöntünk a srácokkal.
- Sziasztok- szólalt meg félénken.
- Cordelia fog nekem segíteni. Ha lehet ne idegeljétek őt is fel, kérlek- intézte szavait felénk.
- Mi olyat nem is szoktunk- szólalt fel először Louis.
Erre egyszerre összenéztünk és mindenkiből kitört a nevetés.
- Haha, jó vicc volt- tettetett nevetést Paul.- nah, szóval kezdjük el, mert sosem fogunk végezni- csapta össze kezeit.
Néztem, ahogy Cordelia leült Paul mellé és elkezdtek valamit válogatni. Annyira máshogy néz így ki rövid pink hajjal, de nagyon jól áll neki. Fél óra múlva (míg ők ketten válogattak addig mi hülyültünk) Paul kiment. Megragadtam az alkalmat és leültem Paul helyére.
- Szia, Harry Adonisz Styles vagyok- mutatkoztam be nagy mosollyal az arcomon.
- Szia Cordelia Ross, de szólíts csak Cor-nak vagy Liának- kicsi kezeit belehelyezte enyémbe.
Kezem hatalmasnak tűnt az övéhez képest. Kék szemei találkoztak az én zöld szemeimmel. Jobban megnézve nem is kék szemei vannak, inkább olyan kékes-zöldes árnyalatúnak tűntek. Nem mozdultunk meg csak egymást néztük. Mosolyom még nagyobbra kúszott, mikor láttam, hogy elpirul.
- Jól van fiatalok, majd később romantikáztok- zúzta szét a meghitt pillanatot Louis, mire szétrebbentünk, mintha rajtakaptak volna minket valamin.
- Louis Tomlinson vagyok- mutatkozott be Lou, majd letérdelt elé és kézen csókolta.
- Cordelia Ross, de csak Cor vagy Lia- mosolygott Lou cselekedetén a lány.
- Liam Payne vagyok- jött hozzánk közelebb Liam is.
- Szia Cordelia Ross- fogtak kezet.
- Niall Horan szolgálatára hölgyem- hajolt meg Niall Cor előtt.
- Cordelia Ross- pirult el.
- Engem meg már ismersz, de azért bemutatkozok. Zayn Malik- jött ide Zayn is.
- Cordelia Ross.
Láttam, hogy Zayn bemutatkozás közben mélyen a szemébe nézett, amire a lány még jobban elpirult és gyorsan elkapta a fejét. Vajon hogyan ismerték meg egymást először??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése